A Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara között nemrégiben megkezdett együttműködés üzleti reggelivel folytatódott, amelyen egy érzékeny témával, a túlórával foglalkoztak.
A Kamara képviseletében Francesco Maria Mari elnök úr és Renato Fava a Kamara kincstárnoka volt jelen, akik számos adatot gyűjtöttek és nagy érdeklődéssel követték a túlórával összefüggésben három fő témában tartott előadásokat: a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosításai, a munkaerőköltségek és adóváltozások, valamint a vállalatok számára nyújtott ösztönzők.
Balról Renato Fava és a Kamara elnöke Francesco Maria Mari
Először a Munka Törvénykönyvének módosításával összefüggésben a túlórával és a munkaidőkerettel foglalkoztak. Elmagyarázták a Munka Törvénykönyvének már hatályba lépett – az ezeket a kérdéseket érintő – változásait, amelyeket általában a nagy szezonalitással jellemezhető vállalatok használnak ki. Ezzel kapcsolatban szó volt a túlóra lehetséges maximumának megváltoztatásáról attól függően, hogy van-e kollektív szerződés. Kollektív szerződés esetén a túlórák maximális száma 300-ról 400-ra emelkedett, ennek hiányában pedig az eddigi legfeljebb 250 óra helyett 400 órára változott az egy évben elrendelhető maximális túlóra ideje. Lényegében egy „időintervallumról” állapodnak meg a munkavállalóikkal (korábban 1 és 4 hónap közötti időszakra, most pedig 1 és 36 hónap közötti időre azoknál a vállalatoknál, amelyekre nem vonatkozik kollektív szerződés), amelyen belül a beosztás szerinti napi munkaidő meghaladhatja heti szinten a 40 órát, de összességében legfeljebb napi 12 órára, heti 48 órára emelhető. Az “időintervallum” végén a rendes munkaidőt meghaladó időt, a pihenőidőt leszámítva, túlóraként fizetik meg a megengedett maximális határérték figyelembevételével. A korábbiakhoz képest fontos változást jelent annak lehetősége, hogy az elszámolási időszakot négy hónapról (kollektív szerződés esetén hat hónapról) 36 hónapra meg lehet hosszabbítani.
Másrészt különös figyelmet fordítottak a magyarországi munkaerőköltségekre, amelyről megállapítható, hogy még mindig versenyképes. A fő problémák közé tartozik, hogy kevés az elérhető aktív munkavállaló a magán vállalkozások számára. A versenyképesség megtartása és a munkaerő kapacitás bővítése érdekében politikai programokat már életbe léptettek, hogy elősegítsék a már visszavonultak, a többgyermekes anyák, a fiatal munkavállalók, és a rokkantak munkába állását. Amunkabérhez kapcsolódó juttatások mellett a munkaáltatónak ezentúl lehetősége van további költségek (például a munkahelyi szállás díja) levonására is az adóalapból.
Harmadrészt számos a vállalkozások számára elérhető ösztönzőt mutattak be, amelyeknek célja, hogy fejleszteni tudják vállalkozási tevékenységüket Magyarországon és ezáltal hozzájáruljanak a foglalkoztatás bővüléséhez is. Ennek főbb területei a következők: az ipari beruházások-, a munkaerő képzése- valamint a K+F tevékenység ösztönzése.
A találkozó nagyon hasznosnak és konstruktívnak bizonyult; a Kamara nagyon örül annak, hogy lehetőséget kapott érdekes, új információk megszerzésére és biztos abban, hogy a Kamara vezérelve szerint még sok további lehetőség is lesz a növekedésre és Nemzeti Befektetési Ügynökséggel való együttműködésre: “Együtt a sikerért!”
További információk: